2011.02.11-02.13. Valentin nap és Farsangi vigasság!

A vándorok úti célja ez alkalommal Cserkeszőlő volt egy gyönyörűen felújított fürdőhely. A péntek nehezen indult, tipikusan olyan nap, amikor az ágyból sincs kedve kikelni az ember lányának. És eljött az indulás pillanata.

Hosszú útnak tűnt az a pár kilométer, amit megtettünk, de érkezéskor már a kedvünk felderült. Sok ismerős és barát köszöntött és segített a helyválasztásban.

A péntek esti programot egy remek csapatnak a Soltvadkertieknek köszönhettük. A menü zsíros kenyér lilahagymával és pirospaprikával, az ital forralt bor volt. A jó hangulatot zene is fokozta és jobbnál-jobb házi pálinkák. Születésnapost is köszöntöttük kinek korát leírni nem illendő, de engedtessék meg, hogy meg valljam inkább hittem volna, hogy 23. A történéseket tovább nem tudom, mert az álom engem elnyomott.

A szombat reggel csendesen indult. Voltak, akik fürdeni mentek mi négyen Ibolya, Pisti, Béla és jó magam kirándulni és Geo ládázni mentünk Tiszaföldvárra. Még mi a ládát kerestük az ebéd főt a bográcsban. A finom ebédet meg köszönném Gabinak, a házi lekvárral kínált csörögét Klárinak. A délután fürdőzéssel és aktív pihenéssel telt, készültek az asztali díszek Valentin jegyében, piros szívek csillogó gyöngyök s virágok. Az esti mulatságot izgatottan vártuk, mert sokan beöltöztek, és mint 7 pecsétes titok őrizték kilétüket. Eljött az este s vándorok egybe gyűltek a közeli étteremben ahol jó vacsora mellett a jelmezverseny kezdetét vette. Láthattunk ördögöt és bohócokat, tündért, vámpírt, hentest, papot és megesett asszonyt és velünk mulatott az itt maradt utolsó orosz katona is. Egész éjjel szólt a nóta s táncolt a vidám csapat.

Vasárnap reggel hamar eljött főleg azoknak kik hajnal 4-kor tértek nyugovóra. Reggeli után még jól esett a fürdőzés, s sajnos jött a csomagolás és búcsúzás.